Halász Ignácz jala Ignaz Fischer (1855–1901) lij uŋgáralatj-juvdálatj filolågå gie lä dåbdos suv bargost sámegielajt tjåhkketjállet. Sån lij tjállám guäkkte girjijt bidumsámegiela birra: A Pite-lappmark Arjepluogi egyházkerületéből (1893) ja Pite lappmarki szótár és nyelvtan (1896).
Ignaz Fischer lä riegádam Tésan Uŋgáran mårbmesmáno 26. b. 1855. Sån lågåj Budapesta universitiehtan. 1877’ist 1892’áj sån åhpådij Stuhlweissenburga allajårrkåskåvvlån, ja 1893 jagen sån lä nammaduvvum professuvvran uŋgáralatj filologijaj Klausenburga universitiehtan. 1880 ja 1890 gaskan, Uŋgáralatj diedaakademija suv räjjin Vuona ja Sverji gida, gunne sån tjuhkkistalaj sämij vulijt, subtsasijt ja bágojt.
Suv tjällusa sebrudihtij Ritkábbés homályosabb képzök (‘särralágátj formatijvalatj (giella)jiena birra’), Magyar szók az eszaki szláv nyelvekben (‘uŋgáralatj bágoj nuarttaslávalatj gielajn birra’), Svéd-lapp nyelv (‘Sverji-sáme giela’) ja Az ugorszamojed nyelvrokonság (‘ugro-samojiedalatj giellaberulatjvuoda birra’). Sån áj tjuhkkij ja jårrgålij suomalatj älbmuklávlojt; sån jårrgålij ja almodij Grimm-vieljaj subbtsasijt; ja sån áj uŋgáralatj älbmuksubbtsasijt tjuhkkij ja almodij.
Halász Ignácz jämij vuoratjismáno 9. biejven 1901 Budapestan.
Tjällusa
1896 – Svéd-lapp nyelv, 6, Pite lappmarki szótár és nyelvtan. Rövid karesuandói lapp szójegyzékkel. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1896.
1881 – Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok. Budapest : Akadémia könyvkiadó hivatala, 1881.
1885 – Lapponica, 1, Sprachtexte im schwedisch-lappischen Dialecte der Lule- und Pite-lappmark : gesammelt und zum Teil mit ungarischer Übersetzung, sowie einem lappisch-ungarisch und deutschen Glossar. Budapest : [s.n.], 1885. [Separatabdruck aus B. 19, der von der Ungar. Akademie d. w. herausgegebenen Zeitschrift “Nyelvtudományi közlemények”.]
1891 – Svéd-lapp nyelv 4: Déli-lapp szótár. (Ugor füzetek ; 10) Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1891.
1893 – Svéd-lapp nyelv, 5, A Pite-lappmark Arjepluogi egyházkerületéből. Budapest : Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1893.